Sok esetben az agresszió kiváltó oka a félelem. Különösen a Napóleon-komplexusban szenvedő kistermetű kutyák esetén. Általában a legkisebb kutyás a legpimaszabbak. A félelemből fakadó agresszió gyakran kis morgással vagy vicsorgással kezdődik.  Ha ezeket a jeleket veszed észre, amikor kutyádat kozmetikushoz, állatorvoshoz viszed vagy amikor kiakarod csalogatni az asztal alól, itt az ideje, hogy segítséget kérj. A félelemből fakadó agresszió mindig fokozódik. A kutya megtanulja, hogy fogsorának kivillantásával távol tudja magától tartani az embereket. A jó hír az, hogy a félelemből harapó kutyák, még nem mélyesztik bele fogukat az „áldozatukba”. Általában csak odakapnak majd visszavonulnak. Céljuk ezzel az, hogy senki se zavarja őket.  Ám az agresszió sokkal rosszabbra is fordulhat és az már egyáltalán nem „cuki” amikor egy kutya vicsorogva odakap. Nem lehet annyival elintézni, hogy ilyen a természete. Nyilvánvalóan az ilyen kutya labilis és segítségre szorul. A félelemből fakadó agresszió egyik oka lehet a bántalmazás. Ha egy kutyát bántottak, az rájöhetett, hogy támadással elkerülheti a fájdalmat. Ám sokkal több az olyan eset, amikor az játszik szerepet, hogy a gazdi rossz időben részesíti szeretetben kis kedvencét. Hallottam már olyan esetről is amikor egy kutya a felé közeledő embertől annyira megijedt, hogy vicsorított, behúzta a farkát, a földre feküdt és szó szerint remegett. A gazdája pedig simogatta, nyugtatta. Ám ezzel csak azt érte el,  hogy táplálta a kutya labilis állapotát.

x saját gépelés